Milyen boldog és hálás vagyok a minden reggeli köszöntődért, hogy tudatod velem: ébredés után én vagyok az első gondolatod. Én nem tudom ezt neked viszonozni, mert a rólad mesélő gondolatfonál még álmomban sem pihen, szüntelen járja a rád-gondolás lágyan hullámzó táncát, nem szűnik meg egy pillanatra sem elébem vetíteni téged. Végtelenített történet vagy te: az új kezdet és a hazaérkezés jin és jangja.